Magyar szerkezettár

kap

ts (és tn) ige

1. valamit adnak neki, és így az az övé lesz, ill. részesül benne. ajándékot kap; előleget kap (valamire); ajándékba kapta; időt kap (valamire); ▸ szobrot kap ▸ hangot kap valami | ▸ valamennyit egy, két hónapot, évet kap

2. valami eljut hozzá, amit küldtek neki. levelet kap; ▸ kézhez kap valamit ▸ labdát kap | <közlést, utasítást> tudtára adnak. parancsot kap valamire; azt a feladatot kapta, hogy ... | valamit megtud, megtapasztal. valamiből ízelítőt kap.

3. valamilyen hatás éri. fényt kap. | (t. n. is ) biz <kif-ekben:> (büntetésül) megverik, megszidják stb. verést kap; majd kapsz ezért (a fenekedre)! | ▸ ütést, rúgást kap | < (gyak. terpeszkedő) kif-ekben:> kezelésére valamilyen eljárást alkalmaznak. permetezést kap ( helyesebben: permetezik).

4. <az erd. m-ban:> talál, észrevesz, meglel valakit, valamit. sehol nem kapta a kulcsot. | sikerül találnia valamit, amit vásárolna, ill. (pénzért) igénybe akar venni. már kapni epret; nem kaptam taxit.

5. vmely eljárás eredményeként valamihez jut. ha a 10-et osztjuk 3-mal, törtet kapunk.

6. <betegséget> szerez, az lesz úrrá rajta. náthát kaptam. | <érzelem, indulat> erőt vesz rajta. dührohamot kap; ▸ kedvet kap valamire

7. hirtelen megfog, megmarkol, átkarol valakit, valamit. derékon kap valakit. | ▸ szájába, foga közé kap valamit | ▸ puskavégre kap valakit, valamit

8. hirtelen fölemel. vállára kapta a zsákot. | ▸ magára kap valamit | ▸ kapja magát | vmerre hirtelen elfordít. balra kapta a fejét.

9. véletlenül, váratlanul vhol ott talál, ott ér valakit, valamit. a mezőn kapott bennünket az eső. | ▸ valamin kap valakit ▸ azon kapja magát, hogy

10. tn hirtelen vhova nyúl. a szívéhez kapott. | tn ▸ valamibe kap | tn ▸ valakinek a szavába kap | tn ▸ észbe kap

11. tn ▸ valamibe kap hol ebbe, hol abba kap.

12. tn nép utazás végett hirtelen fellép, felugrik valamire. lóra kap.

13. tn <kif-ekben.> ▸ valamire kap a) irod lábra áll; b) meggyógyul; c) ismét kedvező helyzetbe jut; d) gyak. pejor elterjed, elharapódzik; ▸ kaszára, kapára kap ▸ kapva kap két kézzel kap valamin

14. tn nép vhova odaszokik. a vetésre kaptak a tyúkok. | rákap valakire. nagyon az apjukra kaptak a gyerekek.

[?hangut ]

____________________

s/ütést

→ s ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ üt ⊕ -ás/-és ⊕ -t

s¹

[ess] fn

1. mássalhangzó: a nyelv és a szájpadlás eleje közt képzett réshang, a zs zöngétlen párja.

2. ennek írásjegye (s, s). | <rövidítésként:> ▸ s ▸ s ▸ s

s²

ksz

és. jelen s múlt; ki s be; hívlak, s nem jössz; ▸ s a többi

s cxn a) tud másodperc; b) fiz út;

s cxn a) fil a logikában: alany; b) vegy kén; c) föld dél (égtáj).

/[Hyph:Slash]

üt

ts (és tn) ige

1. (tn is ) erős lendülettel, keményen hozzáér valakihez, valamihez. ▸ az asztalra üt | (tn is ) így fájdalmat okoz. üti a lovat; fejbe üt valakit; ▸ valakinek a körmére üt ▸ a szájára üt | (tn is ) támad, bánt valakit. ha teheti, üt rajta egyet.

2. ▸ lovaggá üt valakit

3. erőteljesen valamihez érint. a pohárhoz üti a gyűrűjét. | vmely testrészével valamibe ütközik. kőbe ütötte a lábát. | ▸ ütik a kártyát

4. sp is (vmely eszközzel) megütve elröpít, vhova juttat. a kapuba üti a labdát. | ját <tekében bábot> eltalál, feldönt. kilencet ütött.

5. lendületes mozdulattal valamibe, valaminek a felületére juttat valamit úgy, hogy ott maradjon. szeget üt a falba; pecsétet üt valamire; ▸ csapra üti a hordót

6. <ütőhangszert> megszólaltat. üti a dobot. | zene <ütemet> szabályos koppantásokkal, kézmozdulatokkal jelez. üti a taktust. | <óra időpontot> hangosan jelez. ötöt ütött. | (t. n.) ▸ ütött az óra

7. tn <villám> belecsap valakibe, valamibe. | <kif-ekben.> ▸ guta szél üt valakit, valamit | ▸ üsse a mennykő part a patvar!

8. tn ▸ mi ütött belé hozzá?

9. tn nép biz hirtelen érzékel valamit. bűz ütött az orrába.

10. ▸ valami üti a markát, tenyerét

11. tn ▸ rajtunk üt

12. <nyílást> ütve létrehoz. rést, léket üt valamin; sebet üt valakin.

13. <kif-ekben.> ▸ olajat üt ▸ tojást üt valamibe, valamire

14. <kif-ekben:> (gyorsan) létesít, rendez, kelt. sátort, tábort üt; zajt üt; ▸ pártot üt valaki ellen

15. (t. n. is ) ját kártyában: <ütőkártya> a szabályok szerint magával visz vmely kisebb értékű lapot. az ász minden lapot üt. | (t. n. is ) sp sakkban: lépéskor az ellenfél bábját a tábláról leveszi és a saját bábját a megüresedett mezőre teszi.

16. biz nincs összhangban valamivel, nem illik hozzá. ezek a színek ütik egymást.

17. tn ▸ valakire üt

[?fgr ]

-ás/-és

fn-képző (igéhez)

1. <cselekvésnek, történésnek elvont fogalomként való megnevezésére.> olvasás, égés, etetés.

2. <a cselekvés, történés eredményeként létrejött dolog megnevezésére.> termés, tojás.

3. ritk <a cselekvés helyének megjelölésére.> lakás, ülés (pl. autóban).

-t¹

rag

I. tárgyrag

1. <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.> [hívja] a fiát; [vágja] a fát.

2. <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.> a krémet [felkeni].

3. <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.> fiút [szült]; levest [főz]. | <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.> táncot [lejt]. | <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.> [békés] életet [él].

4. vmely helyen. [járja] a falut.

5. valamennyi ideig. öt évet [ült].

6. ritk <kif-ekben:> valamiként. őrt [áll].

7. <vonzatszerűen, nu-val.> korát [tekintve].

II. hat értelmű tárgy ragja

1. vhány ízben. ötöt [dob]; sokat [utazik].

2. valamilyen mértékben, ill. módon. egy kicsit [fél]; jót [aludt].

3. biz: ▸ mit? mit [tűröd]?

-t²

a befejezett mn-i ign képzője -tt

1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].

3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].

____________________

rúgást

→ rúgás ⊕ -t

rúgás

1. az a cselekvés, tény, hogy valaki, valami rúg. | sp a labdának lábbal való (erőteljes) továbbítása.

2. ritk kíméletlen, durva bántás. sok rúgást kapott életében.

-t¹

rag